2011. március 4., péntek

Szívtelenség - 1.rész

Történt egyszer, hogy egy szép tavaszi napon, a Várpalota előtti leejtőn, kihasználtam a motor belső ellenállásából származó fékezőerőt, amelynek következménye, egy mögöttem megjelenő jelentősebb olajmennyiség, légneművé válása volt. Mondták ez előtt is, hogy füstöl, de mindig elintéztem egy "hagyjadazt" vagy "az csak koromfüst" beékelésével. Ezek után nem volt mit tenni, tervbe lett véve a motor felújítása, főleg a termosztátokkal vívott ádáz harcom miatti 123. megforralást követően, amelyet egy kirobbant bal első ablak követett.
Hosszas elmélkedés után, arra jutottam /kb. 3 perc/, hogy ha már motort bontunk-felújítunk, egy minimális tuningot is be kéne iktatni. Első elgondolásban, kb 280as tengely, az ehhez tartozó hengerfej síkolással-karbifúvókázással. Csak aztán hogy-hogy nem, tulajdonosa lettem ennek itt:
Centiméteres pontossággal, vonalzóval mérve 39mm-es a szívószelep, a kipufogószelep valószínüleg gyári, égéstérhez nem lett nyúlva, járatok a gyáriak, erős szeleprugók és 1mm síkolás. Ehhez párosult még egy 290/290-es szuromi tengely, így ez elég konkrét irányt adott a motorépítésnek.
Ezek után volt még 1-2 kósza gondolat 1,4es motorokról egyebekről, de az akkori számítások miatt, anyagi okokból elvetettük az ötlet.
Majd jött a hely kérdés, hol-mikor lehetne csinálni, mennyi idő lenne és pontosan miket is művelnénk...végül Papa pécsi műhelye mellett döntöttünk/ezúton is köszönet érte/.

Alapötlet szerint, (ugye miért is jó az egyetemi vizsgaidőszak)...1-2 hét alatt le kell tudni a vizsgákat, utána marad sok szabadidő. Persze ez elméletben remekül működik, majd gyakorlatban kicsit máshogyan sikerül. Szóval előzetes egyeztetések után, Január 22-én reggel, alkatrészekkel megpakolva /thx Dzsó bácsi, Zsombor/ útnak indultunk Veszprémből Pécsre...
...majd félre is álltam Siófok előtt a már korábban ismertetett okból, újfent a termosztát győzött :)
Ez nem szegheti kedvem, termosztátot kihajítottam, és az addigi "megyünk fogyira, így is sok pénz elmegy" elméletet ütötte az a minimális dühkitörés ami az újabb felforrást követte. Ezek után már csak az volt a gond, h azért a 40°-os hűtővíz messze van az üzemi hőfoktól, de ezt később Victor Reinz megoldotta.
Innentől a fix 60°-os hűtővíz és a jókedv jellemezte az utat, főleg a Pécs előtti szerpentinen. Majd ahogy Pusiékkal megbeszéltük, telefonáltam a Pécs táblánál, további eligazításért, ez meg is történt, minden ott volt ahol kellett neki, eltaláltunk egy Tecsó-hoz, majd újabb telefon, újabb eligazítás.
Elindultam a parkolóból, szemben utca pipa, balkanyar pipa, kereszteződésben jobbra pipa, balra templom, majd kanyarodósáv pipa. Na de innentől valahogy egész más lett a környék, mint ahogy a telefon szerint kellett volna lennie. Egy kis kevergés után végül vissza a parkolóba és mint kiderült, az egy dolog, hogy 53db tecsót építettek Pécsre, de, hogy a környező utcákat is igyekeztek hasonlóra formálni, na ez már több a soknál...:)

Na, pár telefon és kiderült hol is vagyok, hol is rontottam el, majd egy fekete vonal kíséretében eljutottunk a célhoz.
És csak ezek után kezdődött a móka és kacagás :)
to be continued...

4 megjegyzés:

  1. A 100 fokos hűtővízzel mi a gond? Még a zöldben van a mutató! :p
    Különben meg a škodások nem ijednek meg egy kis fehér füsttől a motorháztető alól, tudják, hogy semmi fontos nem történt, nem a pápát választották meg. Csak kész a teavíz :)

    VálaszTörlés
  2. Pont az volt a bajom, hogy már rég kész volt a tea, már ízesítettem, de emmeg forrt tovább..hát így hogyan igyam?! :)

    Am itt még épp nem forrt, azzal játszott, elindult elment 100-105ig majd bezuhant 70re, megint elindult, azt 1-2szer nem nyitott ki, ment 110°ra és akkor rotyogás, meg fehér füst :)

    VálaszTörlés
  3. Szia,

    nem tudom ki ez a "Papa", de egy elérhetőséget küldhetnél nekem ha még az iparban van. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia e-mailben szívesen adok elérhetőséget, aztan majd ő szól, hogy mennyire ér rá :)

      Törlés