Sajnos, késik a motor, és már jó ideje nem volt bejegyzés, szóval visszatekintésképpen , leírnék egy régebbi sztorit.
Történt ugyanis, hogy 2010 nyarán lejárt a műszaki vizsga. Terveim között, az viszont nem szerepelt, hogy a mérnöki pontossággal elkészített, keresztdobos rendszerem, pont ez előtt, egy héttel le kíván szakadni tőből.

Így aztán a megbeszélt vizsga időpont előtti napon, Gergő igyekezett valamit alkotni, de az a remek anyag persze mindenhol eltűnt ahol hozzáért a pálca. Végtére is valahogy sikerült berakosgatni a lyukakat, és útnak indultam vele Pestre.

A történethez hozzá tartozik, hogy persze én vagyok a hibás, mert eredetileg 2 ponton kellett volna felfogatni a dobot. Csak hát olyan autóról lett megvéve, amiben nem volt rotoros gyújtás és annak a helyén volt a második felfogatópont. Én meg úgy ítéltem meg, hogy elég lesz az az egy is.
Hát nem volt.
Szóval elindultam vele Pestre a nyári éjszakában és már Veszprém város határában fura fingós hangot véltem felfedezni...hát úgy fest az egyik betapasztott lyuk kitapasztá vállt...:)
Ez így folytatódott egészen Martonvásárig. Majd a lakott terület vége tábla után egy előttem tekergő robogó előzése közben, az addigi kis fingós hang hirtelen eszement ordításba kezdett. Nálam ez egy tágra nyílt pupillát eredményezett, de a robogós erősen az árok felé orientálódott ijedtében... szerencsére nem történt baj.
Amint tudtam félreálltam, majd ez a látvány fogadott:

A jelenségre lehetett számítani, na de most mi legyen...még itt az erdőben elordibálok vele, de amint beérek Pestre ez így este 11fele kissé hangos lesz. Érdig még élveztem, ahogy recseg-ropog, gázelvételnél durrog, de a vigyorgásom lehet csak a hátfalról visszaverődő kipufogógáz hatásának tudható be. Remek ötletem az volt, hogy gyorsan begurulok az érdi tecsóhoz, csak találok valamit amivel csökkentem a hang orkánt, addig meg csak nem botlok bele hivatalos szervekbe. Kanyarodok a parkoló fele és természetesen mikor ha nem ekkor jön velem szemben egy járőr. Ebben a helyzetben igyekszik az ember minél kevésbé felhívni magára a figyelmet, ez egyet jelentene azzal, hogy nem szabadott gázt adnom. De közben az autó meg lassult, ráadásul a fojtás nem megléte alacsony fordulaton elég érdekessé teszi a gyorsítást. A rendőr urak majd kiestek az ablakon úgy vizslatták az orra esett fingóshangú skodát, majd persze megfordultak, irány utánam. Gyújtást eddigre már le vettem, és nem egész 6km/h-val begurultam az első parkolóhelyre. Kocsiból ki, irány a bolt, akkor talán nem tudnak igazoltatni...bentről azért kinéztem, kicsit megálltak az autó mellett, nézegették, majd tovább mentek.
Hát bent vagyunk egy hipermarketben, miből lehetne kipufogót gyártani. A telefonos segítséget használtam fel ismét. Pusi szerint kell lennie kipufogó bandázsnak, meg tömítő pasztának is. Meg is találtam, vettem még egy tekercs drótot, csak alkotunk valamit. Vissza a kocsihoz.

Nem egész 1óra alatt, sikerült összehozni a dolgokat. Hozzávalók:
-Hőálló kipufogódob-javító szalag
-Kipufogó tömítő paszta
-Drót tekercs
-Egy régi skoda légszűrő lyuggatott lemeze
-És kib@szott sok szúnyog, ami miatt teljesen összekentem a pólómat barna tömítővel..édesanyám nézett is nagyokat, mikor vittem haza kimosni...
A végeredmény:

Gyönyörű gyárias hang, és egy önelégült mosoly :D. Hazamentem, másnap levizsgázott, majd Csabi barátommal útnak indultunk vissza Veszprémbe.

Már az út elején mintha megint kicsit fingós hangja lenne, de ezen most nem akadunk fent. Persze útközben teljesen elfáradt a szerkezet, de addigra már nem zavart. Valószínüleg annyi kipufogógázt szipuztunk, h már minden viccesnek tűnt. Még az is, amikor egy Ovtavia tdi-t kergetve észleltem, hogy óra szerint 170el megyünk. Mondom is Csabinak h ez mi, eddig 150körül volt a max, ennyit számítana a fojtás? Na alig hogy ezt kimondtam a visszaragasztott bal első indexbúrám is elfáradt, majd párat még pattant a padlólemezen, mielőtt végleg elváltak útjaink.
Veszprémbe érvén kertek alatt hazasomfordáltunk, majd letámasztottam szegényt. Nehéz két nap volt ez, ráadásul másnap valódi kipufogó javítás várt rá...

Az eredményért, ezúton is köszönet Gyuri bácsinak !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése