Gumi van E!?

Nem. Jelenleg nem van gumi nyárra.
Illetve található egy kiváló minőségű, Kormoran Impulser garnitúra, gyári felnin, a szemet gyönyörködtető 165/80 R13as méretben. Meg aztán ott van a szélesacélokon valami hánkúúk, amit mikor a gumis rárakott már akkor fogta a fejét, azóta meg Kakucson leszakadt róla a futófelület nagyobbik része.

Így elhatároztam, kéne valami gumiféle, ha már lesz húzott 1,3, a hülyeségem miatt essek le az útról és ne tudjam a gumira fogni...
A legoptimálisabb egy A539 garnitúra lenne 175/60 R13-ban újonnan, csak már eladtam az egyik vesémet a motor miatt, így most nagyon nincs miből pénzt szerezni rá.Ergo maradna a "használtan biztos olcsóbb" verzió...de a helyzet az, hogy még agyonkopottan, használtan is marha drága, mert valahogy elterjedt, hogy az árához mérten szárazon jól tapad, így az amatőr szlalomos autóknak valszeg 80%-án van ilyen gumi, a még amatőrebbeknek meg a már nekik előzőleg levetett garnitúra, így nagyon nem esik le az ára. Kopottat ráadásul föl sem merek tenni, mivel azért 2 garnitúrára pláne nincs fedezet, és közúton azért néha előfordul a vizes útburkolat, az meg állítólag nem mókás, öreg kopott A539-ekkel. De csak keresgetem rendületlen, és néha felbukkan 1-1 garnitúra. Hívom is egyből a megadott telefonszámot, de mindig egy "akkor a viszonhallásra" a vége :)

Nem volt ez másképpen ma sem, Közlekedés Technika előadáson, amikor is rábukkantam Ra.Ba.-n egy hirdetésre. Meg volt adva 80féle méret, meg pár kép feltöltve, köztük ez is:
Hívom is egyből, érdeklődök a Yoko-król meg van e még. Egy kérdéssel válaszolt a tulaj, "kettőharmincöt-harmincöt-tizenkileces?" Nem. Nekem 13"-osban kéne, itt egy halk nevetés keretében elköszönt az úriember, majd letettük a telefont.

Tehát megint nem jött össze a dolog, lehet inkább valami köznépibb gumi után kéne néznem...

Szívtelenség - 2.rész

Tehát megérkeztünk Pécsre, miután legyőztük a multik túlzott szaporodásának következményeit. Pusi még lehúzott pár csavart a Garpid hátsó futójában, majd neki is estünk az enyémnek. A hengerfejet még az autóban szedtük le az egyszerűség kedvéért. Örömmel konstatáltam, hogy nem volt átégve a hengerfejtömítés, valóban a kiválóbbnál kiválóbb termosztátok miatt forrt meg állandóan.

Ezek után kijött a motor, be is vittük a műhelybe, kocsit meg összepakoltuk nagyjából, nehogy azt higgyék bontjuk, majd pusztán segítőkészségből folytatják a művelet az éj leple alatt.

Hozzákezdtünk a lényegi részhez, viszonylag minden gyorsan szétjött, és annyira azért mocskos sem volt, hogy reménytelenségünkben inkább vegyek egy Zastavát./Szegeden így is sok volt belőle, főleg a coupe változatból./

A motor bontódott, közben Pusi és Papa pucolták a már kiszedett részeket, mire teljesen lecsupaszítottuk a blokkot, már kezdett kifejezetten jó kedvünk lenni, így kinyitottuk a garázsajtót/éljen a brigoszag/.

Elkezdtem pucolni a blokkot, ami annyira nem is mókás, mint ahogy leírva annak tűnik, de azért haladtam vele.

Aznapra már nyugovóra tértünk. Vacsora, sztorizgatás, alvás…másnap 10kor vissza a szipuzáshoz. Azért jó volt látni a már elmosott alkatrészeket, mégiscsak halad a dolog.

A blokk tisztítódott tovább, majd alkalmaztuk Papa semmire nem jó csavarkihajtóját és kiszedtük a beleszakadt karter csavarokat.

Időközben megérkezett Mackos is...

...mi pedig feltaláltuk a nagyszeletes hengerfejet.

A blokk még mindig tisztítódott,

És még mindig,

Majd bevittünk mindent, a dolgok java része megpucolva, de a nap java része is elment már...

...így még megvitattuk, a hogyan tovább részét a dolognak, és itt kezdtek egyre betegebbé, költségessé válni a további tervek, de ezekről, majd a későbbiekben részletesen is beszámolok...

Addig is egy flotta kép :)

Szívtelenség - 1.rész

Történt egyszer, hogy egy szép tavaszi napon, a Várpalota előtti leejtőn, kihasználtam a motor belső ellenállásából származó fékezőerőt, amelynek következménye, egy mögöttem megjelenő jelentősebb olajmennyiség, légneművé válása volt. Mondták ez előtt is, hogy füstöl, de mindig elintéztem egy "hagyjadazt" vagy "az csak koromfüst" beékelésével. Ezek után nem volt mit tenni, tervbe lett véve a motor felújítása, főleg a termosztátokkal vívott ádáz harcom miatti 123. megforralást követően, amelyet egy kirobbant bal első ablak követett.
Hosszas elmélkedés után, arra jutottam /kb. 3 perc/, hogy ha már motort bontunk-felújítunk, egy minimális tuningot is be kéne iktatni. Első elgondolásban, kb 280as tengely, az ehhez tartozó hengerfej síkolással-karbifúvókázással. Csak aztán hogy-hogy nem, tulajdonosa lettem ennek itt:
Centiméteres pontossággal, vonalzóval mérve 39mm-es a szívószelep, a kipufogószelep valószínüleg gyári, égéstérhez nem lett nyúlva, járatok a gyáriak, erős szeleprugók és 1mm síkolás. Ehhez párosult még egy 290/290-es szuromi tengely, így ez elég konkrét irányt adott a motorépítésnek.
Ezek után volt még 1-2 kósza gondolat 1,4es motorokról egyebekről, de az akkori számítások miatt, anyagi okokból elvetettük az ötlet.
Majd jött a hely kérdés, hol-mikor lehetne csinálni, mennyi idő lenne és pontosan miket is művelnénk...végül Papa pécsi műhelye mellett döntöttünk/ezúton is köszönet érte/.

Alapötlet szerint, (ugye miért is jó az egyetemi vizsgaidőszak)...1-2 hét alatt le kell tudni a vizsgákat, utána marad sok szabadidő. Persze ez elméletben remekül működik, majd gyakorlatban kicsit máshogyan sikerül. Szóval előzetes egyeztetések után, Január 22-én reggel, alkatrészekkel megpakolva /thx Dzsó bácsi, Zsombor/ útnak indultunk Veszprémből Pécsre...
...majd félre is álltam Siófok előtt a már korábban ismertetett okból, újfent a termosztát győzött :)
Ez nem szegheti kedvem, termosztátot kihajítottam, és az addigi "megyünk fogyira, így is sok pénz elmegy" elméletet ütötte az a minimális dühkitörés ami az újabb felforrást követte. Ezek után már csak az volt a gond, h azért a 40°-os hűtővíz messze van az üzemi hőfoktól, de ezt később Victor Reinz megoldotta.
Innentől a fix 60°-os hűtővíz és a jókedv jellemezte az utat, főleg a Pécs előtti szerpentinen. Majd ahogy Pusiékkal megbeszéltük, telefonáltam a Pécs táblánál, további eligazításért, ez meg is történt, minden ott volt ahol kellett neki, eltaláltunk egy Tecsó-hoz, majd újabb telefon, újabb eligazítás.
Elindultam a parkolóból, szemben utca pipa, balkanyar pipa, kereszteződésben jobbra pipa, balra templom, majd kanyarodósáv pipa. Na de innentől valahogy egész más lett a környék, mint ahogy a telefon szerint kellett volna lennie. Egy kis kevergés után végül vissza a parkolóba és mint kiderült, az egy dolog, hogy 53db tecsót építettek Pécsre, de, hogy a környező utcákat is igyekeztek hasonlóra formálni, na ez már több a soknál...:)

Na, pár telefon és kiderült hol is vagyok, hol is rontottam el, majd egy fekete vonal kíséretében eljutottunk a célhoz.
És csak ezek után kezdődött a móka és kacagás :)
to be continued...

Kezdjük a törivel...

Tehát van nekem egy édesapám, volt neki egy skodája, így én ebbe születtem bele:
1980-as 120as volt eredetileg narancssárga fényezéssel, majd '90-ben teljes körű felújítás keretében, a forgalmiban feltüntetett piros színt kapta/lehet Maybe volt az okmányirodás a forgalmi kiállításakor?!? :) /. Igaz a felújítás szó, elég gyakori volt ez idő tájt , ugyanis az "ennek ezt bírni kell" elmélet miatt, havonta kellett hengerfejezni a kis vasfejes motort. Mindeközben az eleje ültetve lett, és egyéb módosítások plusz szigetelések stb kerültek bele. Utolsó emlékem 8 évesen van róla, de ezzel elkezdődött a mánia...majd jött egy-két hullámvölgy/sor5-ös Audik, focusok, sierrák, stb../ de valahogy mindig volt olyan hónap, hogy rajzolódott egy Skoda valamelyik füzetem sarkába...

Aztán hivatalosan is fel lettem jogosítva a közúti közlekedésre és csak egy autó nem volt foglalt állandóan a családban, nagypapám "telekrejáró" 120asa...nevezetesen a Barnaskoda. Szegény kissé el volt hanyagolva, és persze friss jogsival nem voltam én sem az a skodabarát felhasználó, ennek eredménye egy kifújó kipufogószelep, majd egy nem megszerzett zöldkártya lett. Ekkor kezdődött az agybaj...
Alap elgondolás az volt, hogy befejezte a pályafutását a kis skodry, mert nem éri meg felújítani, de szerencsére apuban feltört a nosztalgia és elkezdtük megcsinálni. Hengerfejezés, majd vezérműlánc csere, közben én igyekezdtem kipolírozni a 20év alatt elmattult-karcos fényezést, kezdett egész autó formát ölteni...
Egy komolyabb problémám akadt, hogy kezdtem nagyon unni a lendületből autózást, és az állandó küzdelmet. Főleg Pesten, akár a középkorú anyuka is úgy szívatott, a zacskós tejével/Swifti 1.0/, meg a 3 gyerekkel a hátsó ülésen, ahogy akart. Meg egyszer Almádiból Veszprém fele küzdöttem nagyot egy platós Ifával, nem szeretném részletezni, hogy hagyott ott. Ekkor kezdtem meginogni, hogy ez így mégsem járja, de hallottam én már innen onnan, ilyen favoritmotorokról, meg egyebekről...
Majd rábukkantam egy skodaklub.com nevezetű oldalra és innen nem volt megállás. Minden nap azt olvasgattam, visszamenőleg a fórumot, a bazárt, a fotóalbumokat és alig bírtam betelni a látottakkal...mindenáron akartam egy 1,3-as motort. Eleinte, ...a többi meg jött utána.
Elkezdtem fórumozni, megismertem sok embert, sok barátot, és rengeteg segítséget kaptam a hülyeségeimhez, így esett, hogy egy csütörtök este a Campona mélygarázs legendás 6os sorának a végén, bekerült egy 136os motor, jóbarátok és jópár kedves szó kíséretében :)
Rengeteg szívás árán de végül is összeállt a gépezet.Amit azóta is emlegetnek a haverok, mentünk volna strandra, indulásra készen, beindítottam, majd le is állítottam, elmentem hátra és elkezdtem belőni a gyújtást, de azok a fejek ahogy ott nekiálltam lökdösni az autót h mikor is van a szikra :D...... de amikor ment, nagyon élveztem. Nem kell eszement menetteljesítményekre gondolni, de ahhoz a megfáradt 52lóerőhöz képest az a 62 táltos paripa, egész más stílust kölcsönzött az autónak, amelynek, meg egy kölcsönadás és vizes út kombonak köszönhetően, most nem egészen egy színben pompázik, de sokak szerint még jól is áll neki.
Kapott szélesfelniket, lett módosítva a futómű, állandó karbicserélgetés volt, hátha 1-2kóbor lóerőt be lehet még fogni a ménesbe...egyszóval sosem volt és nem is lesz készen, mindig lesz mit változtatni, épp ezért sosem lehet megunni :)

Majd voltunk pár igazán remek hangulatú talin, ezekre nem térnék ki, sokan leírták már a történteket/Pusi , Maybe / és sikerült összeütni egy videót a Szegedi Nemzetközi Skodatalálkozóról, megtekinthető alant:


Részt vettünk egy Skoda Racing DAY nevezetű rendezvényen is, rég éreztem olyan jól magam mint akkor, szerintem a mozgókép többet mondd,/illetve facebook-ra írtam akkoriban egy jegyzetet a friss élményekkel, SRD/


Az autó azóta is épül-szépül, jelenleg szívtelenül ott hagytam Pécsen, hogy ezt hogy is kell érteni, majd a továbbiakban olvasható lesz, addig is itt egy szép kép, a jelenlegi állapotról: